A tenger. Számomra az egyik legcsodálatosabb természeti kincs. Különleges, kiszámíthatatlan, sokoldalú, változatos. Sorolhatnám még a tulajdonságait, de szerintem értitek. Varázslatos. Maga az élővilága is egyedi és megismételhetetlen. Azonban maga a víz is hatalmas nagy kincs. Viszont, elmagyarázom azt, hogy miért is fordítottam egy teljes bejegyzést erre.
Minden tenger egyedi, a saját élővilágával, éghajlatával. Valahogy mindentől kilógnak a sorból, nem tudnám semmihez se hasonlítani. A legszebb emlékeket is jelentheti egy nyaralás alkalmával, de a legnagyobb károkat is okozhatja. Csendben hánykódik, várva a "pusztításra". Csendben tűr, nem "szólva" semmit, csak vár és tűr némán. Hmm...furcsa a természet: elvesz, és ad. Ezen gondolkozztok:)
u.i: hát ez kicsit filozófikus hangulatot idéz, remélem azért megvan a lényeg:
Netti