Sokszor éreztem már a sors fintorát. Azt az igazságot amit az élet szolgáltatott. Ti hisztek a karmában?
Én mindenkihez úgy viszonyulok, ahogy elvárom, hogy velem bánjanak. Vagyis ha valakivel kedves vagyok vagy nagylelkű akkor én is ilyesmit várok vissza. Szerintem ez normális nem? De van amikor nem azt kapjuk amire számítunk. Van, hogy azokban csalódunk, akiket a legjobban szeretünk, vagy akiktől apszolut nem vártuk volna. Gondolom ennek is van oka, hisz elkövettünk valami olyat amivel ezt kiérdemeltük, csak épp nem azzal a személlyel. Kapizsgáljátok? Lehet, hogy bonyolultan írtam le, de nézzétek ezt el nekem. A lényegen nem változtat: ha valakivel undok vagy, akkor te se várj mást. De ha úgy undokok velünk, hogy mi nem tudjuk az okát, arról már nem mi tehetünk. Én egy olyan személytől kaptam sértést akitől végképp nem vártam volna. Az egyik "barátnőmnek" (fél éve ismerem, lehet hogy túl hamar megbízok az emberekbe) megtettem egy szivességet, cserébe mit kapok tőle....nehéz ezt így leírni, de a lényeg az, hogy átéreztem amikor azt mondjátok, hogy az élet igazságtalan. Van amikor tényleg az. De hinni kell. Hinni kell abba, hogy azt kapjuk vissza amit mi is adtunk az életbe. Hinni és reménykedni....sok sikert:
Netti
