Sokszor feltesszük magunknak a kérdést: megéri? mit ér meg és mi? hol a határ?
Én is ezeket a kérdséseket tettem fel az elmúlt napokba. Ez a bejegyzés rólam és az LB-ről szól:
Mindketten megismertünk egy fiút. Mégis van bennünk közös, és némi hasonlóság, hiszen mind a kettőnknek tetszett. Az elején próbáltam magamat hitegetni, hogy nemérdekel, és csak egy kaland ami jótt tett az egómnak. De be kell látnom. Nem az hogy tetszik, de valahogy olyan más (jó értelembe). Na igen és hogy ez hogy hat ránk? Megbeszéltük, hogy nem fog a barátságunk rovására menni. De ki tudja mi fog történni? Mert mi van ha.....na mindegy, a lényeg, az hogy nagyon sokat gondolkoztam. Amire rájöttem az az, hogy egy igaz barátot (ha még egy is van) nem szabad "elvesztegetni". Hisz a kapcsolatok jönnek mennek, de hol lesz a barát aki majd megvigasztal? Remélem értitek. Ha ti is ilyen vagy ehhez hasonló helyzetben vagytok mérlegeljetek. Elcserélnétek a házatokat egy kg. kenyérért? -gondoljátok át- :
u.i: visszaolvasva elég zavaros lett a bejegyzés, kérlek nézzétek ezt el nekem. Sajnálom, de a lényegen nem változtat.
Netti