Mindössze pár nap telt el, mégis valakinek egy perc is elég, hogy megváltozzon az élete. Egy mozdulat, vagy csak egy másodperc, belegondolni hogy sokszor életeket menthet. Azért velem nem történt semmi ilyen komoly dolog, a napokba. Mindössze annyi, hogy feltették a fogszabályzót. Mindenkinek azt javaslom, hogy akinek van választása maradjon a kivehetősnél. Mert ez teljes életmód váltással jár. Habár lehet, hogy én dramatizálom túl ezt az egészet. Majd idővel beleszokok, és legközelebb már nem késsel villával 30 percig eszek egy hamburgert. A lényeg, amit akarok mondani, hogy most tapasztalom meg azt, hogy mit is jelent a "szabadság". Hisz egy fajta bizonyos módon, dolgokban korlátozva vagyok. Lehet hogy furán hangzik, de ne értsétek félre, a lényeg hogy átértékeltem dolgokat. Azt amit eddig természetesnek vettem, most egyáltalán nem az. Olyan egyszerű dolgok, mint az evés, alvás, fogmosás, beszéd, ami természetes az életünkben. Jelentéktelennek érezzük, hogy ilyenekre "figyeljünk", de ha akármelyik is megváltozik, más lesz, rájövünk hogy milyen sokat is jelentenek. Amit ezzel az egész bejegyzéssel tanácsolni szerettem volna, az az, hogy becsüld meg amid van, és ahogy van. Mert ha megváltozik valami, akkor olyan apróságok is örömet jelentenek mint egy alma megevése.:
Netti