osztály

Egy hét és vége az iskolának. Nyolcadikos, végzős osztályok az utolsó napok egyikét élik meg. Azonban ez előtt sok minden áll. Gondolom nem nálunk az egyedüli eset, hogy nem mindig jövünk ki jól. Bennem is megfogalmazódott az, hogy egyszer ezt megbánjuk, hogy ilyen rossz kapcsolatok is kialakulnak. Ez nem azt jelenti, hogy az a jó, hogy ha mindenkivel felhőtlen a viszonyotok, hisz vannak komfliktusok. Ez természetes, de attól függetlenül fontos a lojalitát. El kell fogadnunk a másikat (bizonyos körülmények között) olyannak, amilyen. Hisz gondoljatok a másik helyzetébe, olyat ne csináljatok, ami nektek se esne jól. Értitek? Attól nem kell feltétlenül szeretnünk a másikat, de osztálytársak vagytok, ha tetszik ha nem. Magamból kiindulva a gondolatok most: igen osztálytársak vagyunk, sajnos. Nézzétek, tudom hogy milyen, áltam már mindkét oldalon. Átéltem. Amit tanácsolni tudok, a viták legjobb megszüntetése a beszélgetés. Beszéljétek át, és hátha megtudtok egyezni egy közös nevezőn: 

Netti