Szomorú napok

Szomorú napok

"Van, hogy úgy érzed már nem süt ki többé a nap, de hidd el a remény hal meg utoljára. Mindig lesz valaki aki visszahúz és mögötted áll ha te még nem is tudsz róla, attól még vigyáz rád."

Minden ember életébe előfordul, hogy valami nem úgy jön össze ahogy tervezte vagy kéne. Akárki életében lehetnek rossz napok. Akár te is kilehetsz bukva, hisz te is ember vagy, változik a hangulatod. Van, hogy kicsattansz az örömtől, de lehet, hogy épp mély ponton vagy és semmi nem sikerül. Azt hiszem, hogy az ember ezért is olyan különös. Magamról tudom, hogy van amikor óránként változik a hangulatom, akár az időjárástól, akár más tényezőktől. Egy biztos már én is voltam szomorú. Én úgy gondolom, hogy minden ember, legalábbis a legtöbb érezte már azt az érzést. Azt a bizonyos érzést. Arról beszélek, amikor felkelek és már tudom, ez nem az én napom lesz. Ilyenkor még a nap se süt szépen, ilyenkor az emberekbe nem a jót látom meg. Ekkor azt kívánom, hogy valahogy csak éljem túl a napot, lehetőleg, hogy egész nap senki sem szól hozzám és mindenki békén hagy. Sajnos az élet nem ilyen egyszerű. Mindenkinek vannak kötelességei amiket teljesíteni kell ha tetszik, ha nem. Ezen a napon amikor így érzek, semmihez sincs kedvem. Összeszorul a szívem, a torkomon egy falat se megy le és minden percbe úgy érzem, hogy elsírom magam. Hát igen, van hogy az ember kiborul és úgy érzi össze esik a világ. Ettől olyan érdekes az emberi természet. Ha épp most vagy padlón, vagy most álsz fel a mélyről tudd, hogy lesz valaki mögötted, mert sosem vagy (leszel) egyedül. Ha nincs kinek kiöntened a szíved, nekem bármikor írhatsz: 

Netti